A ló látása:

A látás szerve a szem, mely három részből áll. Ezek:

       Szemgolyó, mely a fényingerek felvételére szolgál,

       A szemhéjak, a szemgolyó izmai és a könnykészülék, melyek a szemgolyó védelmében, mozgatásában és feladatának biztosításában játszanak szerepet

       A látóideg, a látópálya, mely a fényingert vezeti az agykéreg látómezőjébe

A szemgolyó falát a külső, a középső, és a belső hártya alkotja. A középső hártya egyik része a szivárványhártya adja a szem színét és veszi körül a középen található látólyukat, a pupillát. A szem színe barnásfekete, sárgásbarna, világosbarna, nagyon ritkán szürke vagy fehér. A szivárványhártya pupilláris szélén feketésbarna, gömbszerű szemecskék, szőlőgerezdek vannak, melyek esetenként beemelkednek a pupilláris résbe is. A felső és az alsó szemhéjon kívül a belső szemszögletben harmadik szemhéj vagy pislogóhártya is található.

Mit lát a ló:

A ló szemei úgy helyezkednek el a fejen, hogy a ló szinte mindent láthasson maga körül. Csak a közvetlenül háta mögött és az orra alatt lévő dolgokat nem látja. A ló retinája ferde és emiatt nagyon érdekes a látása. Általában a látótere nagyon széles. Amikor felemelt fejjel halad előre, a ló maga elé néz. Így ami az orra alatt van, kiesik a látóköréből. Ha lehajtja a fejét, főleg azt látja ami az oldalánál és mögötte van. Régen úgy tartották, hogy a lovak nem ismerik a színeket, de ezt ma már több bizonyíték is cáfolja. A lovak látása lassan alkalmazkodik a különböző fényviszonyokhoz ezért félnek az árnyékoktól és az erős napfénytől.