Szeptember 18-19-20.-án Jászkarajenőn rendezték meg a Magyar Köztársaság 2009 évi "B" kategóriás fogathajtó egyéni és csapatbajnoki döntőt.

Az ország legjobb 20 B kategóriás versenyzője szerzett indulási jogot a 12 minősítő verseny alapján és a színvonalat emelték a meghívott A-s, B-s és négyesfogatok is. Látványos, izgalmas és meglepetésektől nem mentes küzdelmet követhettek végig a három nap alatt az érdeklődők.

Az első perctől kezdve szigorú rend jellemezte a versenyt, mely már az állatorvosi felvezetésen megmutatkozott, majd a pénteki díjhajtáson be is bizonyosodott. A bírók nem osztogattak „ingyen pontokat”, sőt az első pár hajtó kapott pontjai után meg is lepődött a mezőny, itt már nem volt elég a jó teljesítmény, ide kellett az a bizonyos plusz is.

A maratonpályát, egy országos döntőhöz mérten betűzte ki Fintha Gábor, mely feladta a leckét mindenkinek. Nagyon technikás, nehéz, folyamatos állításokkal és 12 labdával tarkított 7 akadály várt a hajtókra szombaton. A díjhajtásban kiharcolt sorrend teljesen felborult.

A végső játszma, vasárnap az akadályhajtással végül mindent megváltoztatott és a két nap utáni állás újra átalakult. Egy jó hajtással még a hatodik helyről is dobogóra tudott jutni Gergely János, míg az élen álló Bodor Márk a negyedik helyre csúszott vissza. Az A kategóriába Margitai Sándor, Varró Csaba és Gergely János szerezte meg az indulási jogot.

A csapatverseny szintén izgalmasnak bizonyult és itt is az akadályhajtás döntötte el, kik léphetnek a dobogóra! A Dél-Dunántúli Régiót Baranyai Géza, Horváth Árpád és Drobni Anikó képviselte. Mindhármunk nevében mondhatom, hogy megtettünk minden tőlünk telhetőt és szégyenkezni nincs okunk, az, hogy hárman is bekerültünk a döntőbe már magában is szép teljesítmény. A helyzetünk a többi csapattal szemben kicsit hátrányosabban indult, hiszen sem csapatvezetőnk, sem régiós elnökünk nem volt, amiről később már el is feledkeztünk, remek csapatnak bizonyultunk. Ha valamelyikünknek gondja volt, akkor azonnal segített neki a másik, ha a maratonpályával kapcsolatban kételyünk volt, akkor átbeszéltük, az akadálypályát szintén együtt néztük. A négy napra ugyanúgy jellemző volt az, ami végig kísérte ezt az évet, sőt talán mostanra érett be az egész és még jobban érezhető volt az összhang, a barátság, a segítőkészség és a másik támogatása. Horváth Árpád (természetesen az egész Horváth Team-re vonatkozik) a szezon első versenyétől kezdve nagyon sokat segített nekem és fogatomnak, ami visszatekintve meg is mutatkozott, ha kintről szemlélődve máshol nem is, de maraton- és akadályhajtáson mindenképpen.

Számomra a csapatversenyen kívül tétje nem volt a versenynek, az előtte alig két héttel történt Hetényegyházi eset után az is csoda, hogy ott tudtunk lenni és tisztességgel végig tudtunk menni ezen a nem egyszerű versenyen. És ez mellett még orrlógatásra sincs okunk, hiszen becsülettel megmérkőztünk 19 fogattal, mely tagjai kiváló hajtók és kiváló lovak voltak, illetve három VB fogat is közte volt ez a bizonyos másik 19-nek. Azzal pedig, hogy döntős lehettem teljesült az, amit a 2009-es évre kitűztem célomnak!

Horváth Árpád pénteken szép díjhajtást mutatott be, majd szombaton századokkal lemaradva ezüstérmet gyűjtött be egy remek maratonhajtással, lovai kirobbanó formában voltak, az első nap az összhang, a lazaság, második nap a lendületesség, pörgősség hozta meg eredményét. Vasárnapra nagyon szűk pontkülönbségek alakultak ki és nagy teher volt mindhárom csapattag vállán. Sajnos a technikás pályán rossz taktikát választott a hajtó és a jó idő a labdák rovására ment. Csütörtökön az esélylatolgatások közepette azt mondta nekem, fő célja a 10-be való jutás, mely sikerült is és úgy gondolom egy ilyen versenyen, ilyen mezőnyben ez egy nagyon szép teljesítmény volt.

Baranyai Géza szintén gazdagította a régió hírnevét, maratonhajtásban a legfényesebb érmet szerezte meg. Ezzel a régió magasan nyerte a szombati napot. Vasárnap azonban nem állt Géza mellé Fortuna és lecsúszott az összetett versenyben.

Összefoglalva, átbeszélve, visszagondolva… nehéz verseny volt, nehéz mezőny volt, nehéz pálya volt, melyen mindhárman tisztesen helyt álltunk és öregbítettük régiónk hírnevét. Tanultunk az elkövetett hibákból, tudjuk mit kell erősíteni a téli felkészülés alatt, min kell javítani tavaszig, és még jobb formában fogjuk várni a 2010-es döntőt!