|
Gerjen-2008
 beszámoló
11. alkalommal rendezték meg Gerjenben a lovasnapokat! Sajnos az időjárás nem kedvezett a rendezvénynek, végig szakadó eső kísérte! 29 kettesfogat, egy egyesfogat és kettő versenyen kívüli induló volt, aki csak díj- és akadályhajtáson vett részt.
Én ezen a versenyen azért indultam, hogy megnézzem, hogy viselkednek a lovak ilyen körülmények között, hol tartunk, mi az amin változtatni kell esetleg…….stb.…. Összességében, úgy érzem ez sikerült és a következő versenyen már sokkal jobb lesz minden! A csikó nagyon jól vizsgázott, végig szépen, lazán, nyugodtan ment, csak vasárnap lepődött meg picit a bójáktól. A pejkó is jól dolgozott szombaton és vasárnap, pénteken viszont olyan történt amire abszolút nem számítottam! Teljesen kifordult önmagából, ment előre mint akit kergetnek, ráfogott a zablára és nem volt megállítható! Így ezt a számot fel kellett adnom, hiszen nem lett volna értelme végig szenvedni, a csikót elrontani! Aztán egész este csak gondolkodtunk mi lehetett a kiváltó ok, és elég sokat felsoroltunk, de így utólag a vasárnapi jó formáját figyelembe véve párat ki is zártunk. Így maradt, hogy Gerjen hetében csak kedden voltak befogva, először voltak a gála „cuccba” fogva, a versenyre nem volt jó az itthoni gumi zablája, csak maratonos ló volt és rápörgött…..de valószínűleg ez mind együtt lehetett! Aztán jött a maraton, utolsó indulóként a pálya már olyannyira borzalmassá vált, hogy az időket nem is néztük! A kinti szakasz első részét lépésben lehetett csak megtenni, a lépés szakasz viszont nagyon jó lett, 8:16 alatt értünk be első alkalommal, aminek nagyon örültem, mert itthon soha sem mértük! Az E szakaszon mindenképpen finoman terveztem menni, már a csikó miatt is, de ezt a talaj minősége még biztosabbá tette! Nagyon szépen dolgoztak az akadályokban, pörögtek, a szár után mentek, figyeltek rám, és a legszűkebb helyre is „kocc nélkül” befordultunk. És az is kiderült, hogy a kondival sincs gond! Vasárnap kicsit tartottam attól, hogy megismétlődik a pénteki eset, de amint felültem a bakra, az első gondolatom az volt: „bárcsak péntek lenne” Nagyon jók voltak a lovak! A sártenger és annak ellenére, hogy amint a pályára szólítottak leszakadt az ég, a sok lebegő zászló, az esernyős emberek a pályánál és még sorolhatnám mintha ott sem lettek volna!
Szóval……..összességében meg vagyok elégedve a lovakkal, tanultam az adott szituációkból és legalább megtaláltam a megfelelő zablát Nérókámnak és rájöttem, hogy Keménykém még csodásabb mint gondoltam, úgy viselkedett mint egy öreg rutinos ló! Szerintem a következő versenyen még jobbak lesznek! Örülök, hogy két ilyen csodás jószág lehet a csapatom tagja!
Képek és eredmények hamarosan!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
