Kunszállás

Pályaavató

verseny

2007. aug. 24-25-26.

A kunszállási Somogyi Lovas Szabadidőközpont Kft. nevében tisztelettel és szeretettel hívom meg Önt, kedves családját és ismerőseit 2007. augusztus 24-25-26-án rendezendő Pályaavató Fogathajtó Versenyünkre, melyet a 2007-ben elkészült, új lovaspályánkon rendezünk meg Kunszálláson.

A Pályaavató Versenyünk, a Duna-Tisza KöziRégiós Bajnokság “B” kategóriás 2-es fogathajtók döntője lesz, és ezzel párhuzamosan 2-es, és 4-es fogathajtók részvételével, rangos meghívásos versenyt is rendezünk.

Bízom benne, hogy a versenyünkre kilátogatók remek hajtásokat, nagyszerű versenyt láthatnak a három nap során.

Köszöntöm rendezvényük fővédnökeit, védnökeit, a résztvevő sportolókat, segítőiket és a versenyen közreműködő versenybírói testület és pályaszolgálat tagjait, támogatóinkat, akik nélkül versenyünk nem jöhetett volna létre.

Kívánok minden vendégünknek, résztvevő hajtónak jó versenyt, kellemes időtöltést, jó kikapcsolódást és remélem visszatérő vendégei lesznek a jövőben is a most átadott új lovas-létesítményünknek.

aug. 24. péntek

DIJHAJTÁS
13.00 Duna-Tisza Közi Régiós Bajnoki Döntő kettesfogatok
15.00 Meghívásos kettesfogatok
16.30 Meghívásos négyesfogatok

aug. 25. szombat

MARATONHAJTÁS
10.00 Duna-Tisza Közi Régiós Bajnoki Döntő kettes-, a meghívásos kettes- és négyesfogatok
16.30 Díjlovasbemutató
19.00 Díj- és maratonhajtás versenyeinek eredményhirdetése
20.00 Zenés szórakoztató est

aug. 26. vasárnap

AKADÁLYHAJTÁS
9.00 Pályabemutató
10.00 Meghívásos kettes- és négyesfogatok
12.00 Lovastornász bemutató
13.00 Duna-Tisza Közi Régiós Bajnoki Döntő kettesfogatok akadályhajtó versenye
14.30 Lovastornász bemutató
15.00 Ünnepélyes eredményhirdetés
BAJNOKAVATÓ

Kunszállás története

A 2085 hektár területű község Kecskemét és Kiskunfélegyháza között fekszik. Tudományos kutatások, ásatások igazolják, hogy e terület már a bronz-korban is ember által lakott volt. Éltek itt szarmaták, hunok, szlávok, avarok, talán még bolgárok is.

A tatárok itt nem sok pusztítanivalót találtak, mert puszta (legelő) volt e táj. A tatárjárás után IV. Béla, a “második honalapító” az Illonchuk nemzetség kunjait telepítette e vidékre. A letelepedett kunok később felvették a kereszténységet, falujuk - szállásuk - a mai Fülöpjakab területén volt.

A török kiűzése után sok évnek kellett eltelnie, hogy az “egész műveletlen róna” emberlakta területté váljon. Változást a redemptió (megváltás) hozott, Mária Terézia királynő kegyeskedett megengedni, hogy 2250 rajnai aranyforintért és egyéb szolgáltatásért a kunok visszavásárolhassák a kun birtokokat. Ezután e területet Majsajakabszállásnak hívták. A gazdasági fejlődést az 1780-as évekre jellemző természeti csapás is akadályozta- rettentő nagy aszálymely “homoksivataggá” tette a tájat.

A századfordulóra már szél- és szárazmalmok voltak, kocsma, temető, iskola, templom (1896) is épült.

Igazi “központi” faluval is rendelkező település fejlődött ki a XIX. század elejére. A fejlődést a lakosság számának növekedése is bizonyítja: 1786-ban 77 fő, jelenleg pedig 1740 fő. 1945-ben a község önálló lett, de még mindig Majsajakabszállás néven szerepelt. A Kunszállás név - emlékezve kun őseinkre is - kisebb-nagyobb huzavona után a Miniszteri Tanács határozatával vált törvényessé.

Kunszállás jelene

Az évszázados szenvedés meghozta gyümölcsét a község számára, ugyanis mára életképes, gyönyörű szép településsé vált, melynek lakói becsületesek és összetartóak. Korszerű általános iskola és óvoda fogadja a gyerekeket. Kunszállás hírneve egyre messzebbre eljut, fellendülőben van a falusi turizmus.

Ahol a ló családtag

Somogyi Ferenc feleségével, Ibolyával 1978-ban költözött Kunszállásra, feladva a városi nyüzsgő életet. Három gyermeküket itt nevelték fel. Istállójukba az első lovat 1995-ben kötötték be, 5 évvel később már a családfő bakra is ült az első amatőr versenyen. Azóta is minden évben elindul 5-6 versenyen, váltakozó sikerrel, de vallja, hogy nála nem az eredmény a lényeg, hanem a kikapcsolódás, a szórakozás.

Fiuk László, már 8-10 évesen ott volt apja mögött segédhajtóként, és három éve 15 évesen ült önállóan bakra, 2006-ban indult először megyei és regionális bajnokságban és ezüstérmet szerzett.

Zsuzsi lányuk 6-8 éve kezdte el a lovazást Fülöp Noémi irányításával, és azóta is megmaradt az edző és tanítvány kapcsolata, díjlovaglás szakágban versenyez, amit eddig nem volt könnyű összeegyeztetni főiskolai tanulmányaival. Okleveles agrármérnökként végzett Hódmezővásárhelyen. Ibolya lányuk pedagógusként a helyi általános iskolában tanít. Kedvenc időtöltése a természetfotózás, s mint a “Somogyi család krónikása” tollal és fényképezőgéppel örökíti meg testvérei versenyeinek legizgalmasabb pillanatait.

Ibolya asszony - “a hátország pótolhatatlan” feladatát végzi, irányítja - ő az, akinek mindenre és mindenkire van ideje, energiája. A családfőnek egyre több idejét veszi el a vállalkozás, a pályaépítés, a gyerekek versenyeztetése, de ha van ideje bakra ül. Álma megvalósult, hiszen megépült a 20ha-os területen a lovaspálya, ami alkalmas fogathajtó, díjlovas versenyek, edző- és lovastáborok lebonyolítására. A maraton akadálypark látványa önmagáért beszél, melynek milyensége nemcsak a tervező Fintha Gábort dícséri, hanem mindazokat, akik annak igényes kivitelezési munkáiban tevékeny részt vállaltak.

Bács-Kiskun megye és a magyar lovas sport újabb létesítménnyel lett gazdagabb, az elkészült új lovaspálya kitörési pontja lehet Kunszállás településének és térségnek.

Maratonakadályok:

1. akadály


2. akadály


3. akadály


4. akadály


5. akadály


6. akadály